Somló Tamás 1947. november 17-én született Budapesten. A józsefvárosi Práter utcai Általános Iskola zenetagozatára íratták be, ahol hegedülni tanult. Ezután az Állami Balettintézet Gimnáziumába járt, ahol fúvós hangszereken is játszott, majd zongorázni és basszusgitározni kezdett. Itt ismerkedett meg Charlie-val is. Később Heinemann Sándornak, a Royal Orfeum tulajdonosának javaslatára átkerült az Állami Artistaképzőbe, ahol zsonglőr, akrobatika, tánc, balett, pantomim és karate volt a tananyag.

Zenebohócként körbeutazta a világot Luxor nevű csoportjával, amivel jól keresett. Zenészként elsősorban a Locomotiv GT énekeseként, basszusgitárosaként, szaxofonosaként ismert, ahova Frenreisz Károly távozása után került be, de korábban rövid ideig az Atlasnak, ezt követően az Omegának, a Non-Stopnak és a Kex együttesnek is tagja volt. Az Omegában szaxofonosként Harmat Lászlót váltotta, bátyja Somló György ajánlására került be az együttesbe, aki Laux József évfolyamtársa volt. Az LGT feloszlása után évekig Dániában zenélt, majd 1992-ben hazatért és sikeres szóló karrierbe kezdett. Hat szólólemeze is megjelent. Az Álomarcú lány; Ülök a járdán; Valamit mindig valamiért; Boogie a zongorán; Primadonna; Nagyon kell, hogy szeress; Annyi mindent nem szerettem még legismertebb sikeres daloknak ő a szerzőjük.

2004-ben diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2012-ben a The Voice – Magyarország hangja című tehetségkutató műsor egyik zsűritagja volt. Türelemmel viselt, hosszantartó, súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2016. július 19-én, 68 éves korában...